Még ez az utolsó küldetés és mehetek haza. Alig várom már, hogy láthassam szülőföldemet és a drága Zanet. Megjelent előttem az arca, profiljának minden egyes millimétere és teljesen elolvadtam. Már, hogy lehet valaki ennyire édes? Na meg ennyire lusta. Reményt vesztve sóhajtok egyet, a doh szagú vonatkabinomba.
-Jó reggelt. Szabad ez a hely?- A srác, kedvesen mosolyogva, tele reménnyel rám pislog.
-Igen, foglalj helyet.-Gyorsan beljebb lép és felteszi csomagját, majd leül.
-Huh, köszi. Már kezdtem azt hinni itt sehol sincsen egy szabad fülke. A nevem Mark.
-Örvendek, engem Esthernek hívnak. Hova utazol?
-Csak suliba megyek. Te merre mész?
-Hát akár elhiszed, akár nem én is oda igyekszem.
-Nagyszerű és melyik suliba?
-Roes Egyetemen leszek diák.
-Én is oda járok. Ez nem lehet véletlen és melyik osztályba?
-Művészet irányzat, ezen beül rajz és ének, amire szakosodni szeretnék.
-Micsoda szerencse, Te meg én osztálytársak leszünk. Igaz sajnállak is egy kicsit, mivel eléggé egy satrafa az ének tanár. Szívesen körbevezetlek, ha gondolod.- Na csak ez hiányzott.
-Köszönöm, de igazán nem szükséges fáradnod.
-Igen Mark, igazán felesleges egy ilyen lányra vesztegetned az idődet.-Lépet be egy szőke lány a kabinomba.
-Ó, Esther had mutassam be neked Annát. Anna ő itt Esther. -Anna rám néz, de nem mozdul a keze.
-Szia Anna vagyok. Te pedig az új lány, gondolom én. Vagy tévedek?
-Igen én vagyok az új lány, de jobban szeretem, ha a nevemen szólítanak Anna kisasszony.
-Tyűha Mark, valami igazi kis elit csajszit szedtél össze. A barátaim csak Aninak hívnak, vagy Annának.
-Értem, de mond csak Te mindig ennyire mogorva vagy?
-Mond csak, te mindig ennyire kíváncsi vagy? Mark, amúgy keres Potato. Viszlát Esther!
-Ne haragudj rá, kicsit antiszoci tud lenni, de tulajdon képen nagyon aranyos lány.
-Igen, teljesen úgy nézett ki, mint aki aranyosan fel akar zabálni, mert az ő területére tévedtem. Te a barátja vagy? Vagy szeretője, vagy valami hasonló, mert igen csak sértettnek érezte a területét.
-Az egyik legjobb barátja vagyok és szerintem tévedsz, csak nem szereti a gazdag, elnyalt lányokat.
-Valahogy éreztem, ki hallani a gúnyt a hangjából. Sokszor jártok vonattal?
-Hát mi, Christian, Daniel meg Potato és én igen. Ó igen Chris az iker öcsém.- Lassan megérkeztünk a suliba és én nagyon féltem. Nem attól, hogy kötekedni fognak velem, hanem attól, hogy kiközösítenek.
Szerencsére Anna, már nem pikkelt rám annyira, amikor Mark ott volt mellette, de azért szemmel tartott.
-Esther, gyere nyugodtan ideülhetsz mellém.- Hozzám szólt az egész osztálya ellőt. Leültem mellé a padba.
- Ne haragudj, hogy bunkó voltam. Csak...
-Igen tudom, nem szereted az elnyalt csajokat.
-Pontosan, nos ezek után nem fogok többször elnézést kérni, de ha bármi gondod van a srácok szívesen segítenek. -Nem tudtam, hogy ez most Marknak, vagy Annának köszönhető, de hálás voltam érte.
-Köszönöm szépen. Mond csak nem lehetnénk barátok?-Anna úgy nézet a kinyújtott kezem felé, mintha skorpió fullánkját nyújtanám át neki. Éreztem, hogy a teremben megfagy a levegő.
-Ne haragudj, de én nem barátkozom lányokkal. Rendes csajszi vagy, de többet ne várj tőlem. Nem bízom a nőkben és soha nem is fogok.-Ezzel elfordult és kiment, gondolom cigizni.
-Ó, sajnálom Esther,lehet szólnom kellet volna, de Anna nem tudja elviselni, ha egy nő hozzá akarna érni. Még el-el beszélget velük, de a fizikai kontaktustól hányingere van.
-Köszi Mark, jó tudni. Ez is valami antiszociális dolog?
-Valami olyasmi, de az én nevem Christian, Mark a bátyám és nincs mit.
Amit szeretek
Én merek önmagam lenni
Milyen furcsa, hogy az idő irányít minket és nem mi az időt.
Megint bolondosan keletem fel. Esik, már két teljes hónapja esik, mint ha kötelező lenne. Zuhany alá állok, hátha felébredek végre. Az álmomban legalább jó idő volt, legalább is meleg, de mi a fene... Jó pasival álmodni, nem nagy szám, mivel tini vagyok, de, hogy tele volt varrva a mellkasa a felkarja és a csuklója.. Vajon ez jelent valamit? Tusolás után megittam a szokásos fekete kávémat, cukor nélkül, egy kiadós Blue Moon társaságában. Élek, ilyenkor ezt érzem. Felöltözöm, aztán fogat mosok és rohanok a buszhoz. Éppen, hogy csak elértem. Leülök leghátra, kiveszek egy kis tükröt és kifestem a szememet. Leszállok és rágyújtok, de a fenébe is, nincs nálam esernyő... Ááááá, hát nem elázott a cigim. Valaki esernyőt tart felém.
- Jó reggelt kedvesem. - Vörös haj, bambi szem és az a kis édes vigyor.
- Jó a... Neked is. - Kukába dobom az elázott vackot és rágyújtok a másikra. - Hol van a másik záp?
- Áh, szóval két bal lábbal keltél fel hercegnőm. - Cigivel a számba, két hüvelykujjam a szája két sarkába dugom és széthúzom. Diadalmasan felnevetek.
- Már mondtam Neked nem egyszer, hogy nem vagyok hercegnő Mark. - Vállat von, kiveszi számból a cigit és beleszív. - Ó Mr. Tökéletes, Te mióta dohányzol?- Szemembe néz és mosolyog.
- Csak amióta Te széthúzgálod a számat. Nem erre való életke. - Csodálkozást színlelve megkérdezem.
- Nem? Óóóó... hát akkor mire?
- Mondjam vagy mutassam édesem? - Ez az. Mutassa csak, majd én is neki valamit.
- Mutassad, nem szeretem, ha félre beszélsz. - Közel hajol, orrunk összeér. Már-már bele is pirulok és puff.
- Fogsz még ilyet tenni kedves Christian? - Rám mered. Közben orrát vizsgálja nem-e törtem el.
- Honnan tudtad, hogy nem a bátyám vagyok?
-Ő soha nem lenne ilyen átlátszó és ő bele nem szívna a cigimbe. - Suli elé érve meglátom a 4 tagú baráti köröm maradék 3 tagját. Potato a nyakamba ugrik és ott csimpaszkodik.
-Hoztál nekem nyalókát? Ugye hoztál Ani? Kérlek mond, hogy nem felejtetted el.-Egy enyhe szem forgatás után, kibontom a nyalókát és szájába dugom, mire ő kiveszi és arcon csókol.
-Imádlak.-Kibontom a következőt és Marknak nyújtom, aki megköszöni és összeborzolja a hajamat. Christiannak, is átadom, de ő csak a száját tátja, aki ugye nem köszöni meg csak biccent. Daniel csak morcosan figyel. Odalépek hozzá megölelem, felnézek rá, hogy majd ki törik nyakam. Minek ilyen magas?
-Nekem nem is hoztál Te gonosz bestia.-Szempillámat sűrű rebegtetve csóválom a fejemet.
-Elfelejtettelek, sajnáááálooom.- Elindulunk, Danie csak morcosan mögöttem. Hirtelen megfordulok és a kedvenc, kivis nyalókáját dugom a szájába, mire ő flegmán lenéz rám.
-Kösz baby. Mit kérsz cserébe?-Ajkon puszilom, aztán rágyújtok.
-Kivételesen, most, semmit. Az igazság az, hogy pocsék kedvem van. Van kedvetek ma velem ebédelni? Főzhetnék valamit. Mondjuk talán az édes pirított tésztát is megcsinálhatnám végre. Na mit szóltok?
-Pudingnak és nekem dolgom van, de fél négy után ráérünk.-Szólt Mark és átöleli vállaimat.
-Nekem négyig karatém van.-Átöleli derekamat, majd leül a padra, elnyomom a cigit.
-Danie?-Daniel lassan felém közeledik, majd leveszi Mark karját vállamról.
-Hát ha Mark nem akar folyamatosan átkarolni, meg simogatni, mert ugye ez tabu.
-Jaj Dani ne légy már ennyire merev.
-Te tehetsz róla, próbálok nem rád gondolni egy szál semmiben...-Megint cukkol.
-Danie. Sajnálom, de én merek önmagam lenni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése